A Dísz tér egyike a Várnegyed legfontosabb közterületeinek: történelme legendás, látképe megnyerő, műemlékekben való gazdagsága pedig hívogatja a turistákat. Északról a polgárváros középkori vonalvezetésű utcái torkollanak belé, míg délről a Honvéd Főparancsnokság hatalmas épületének csonkja zárja le. Keletről a Vízi kapun, nyugatról a Fehérvári kapun át ki- és bejárhatunk a Vár falain.
A Dísz tér látképe a századfordulón
Így festett a második világháború előtt a budai Királyi Palota naplemente után, előtérben a budai korzóval és a Várkert Bazárral.
2014 utolsó napjainak híre volt, hogy a kormány eredeti terveknek megfelelően újjá szándékozik építeni a budavári Lovardát. A Magyar Közlöny tanúsága szerint a Nemzeti Hauszmann Terv keretében megvalósuló beruházás összesen 2 milliárd forintba fog kerülni, mégpedig a 2015-ös költségvetési év során. A Lovarda Hauszmann Alajos tervei szerint 1899-1900-ban épült, a II. világháborúban megsérült és 1954-1965 között lebontották. Eltávolítását nem annyira rossz állapota, hanem sokkal inkább az 50-es évek rendszerének ideológiai programja motiválta. A Várhegy Blog eredeti képeken keresztül mutatja be a Vár egyik legkülönlegesebb épületét.
Így nézett ki a Lovarda, előtte a Lófékező szobrával
Tisztelt Honpolgár!
A Várhegy Blog egy ismeretterjesztő internetes oldal, amely érdekes cikkeken, régi felvételeken és fényképeken keresztül mutatja be a Budai Vár történelmét, jelenét és lehetséges jövőjét. Ennek érdekében hozta létre a Várhegy Blogot a Magyar Patrióták Közössége 2015. április 1-jén. Nem titkolt szándékunk vele, hogy ezáltal is beleszólást nyerjünk abba a nagyívű újratervezési folyamatba, amely jelenleg a Vár jövőjét illetően zajlik.
Az Oroszlános-udvarba vezető kapu a Mátyás-kúttal (balra) - Az a rész, ahol a homlokzat többé-kevésbé megmaradt
Buda Várát a Duna völgyének legszebb helyén, a mai Várhegyen - Pest városával átellenben - IV. Béla királyunk a tatárjárást követően, 1246-ban alapította. Ezt követően hétszáz évig jelentette a mindenkori magyar állam fizikai és spirituális középpontját. Bizonyos értelemben e szerepét máig megőrizte, hiszen komoly állami intézmények működnek területén. A Vár legfontosabb épületegyüttesét, a Királyi Várpalotát a főváros 1944-45-ös ostroma súlyosan megrongálta - az ezt követő évtizedekben pedig ideológiai okokból a hajdan világviszonylatban is kiemelkedő műemlékeket lerombolták vagy felismerhetetlenségig átalakították.
Így festett a Királyi Várpalota 1944 előtt
Ma elhanyagolt, koszos, méltatlan. Most az a kérdés, hogy merünk-e bátrat álmodni, és álmunkat megvalósítani: legfontosabb nemzeti műemlékünket a hitelesség és a szakmaiság elveinek megfelelően helyreállítani, mint ahogy ezt más nemzetek is megtették saját javaikkal. Mi honpolgárok, erre a kihívásra büszkén vállalkozunk.
A Várhegy Blogot mindazon honpolgárok részére hoztuk létre, akik legfontosabb nemzeti műemlékünket, a Budai Várat tisztelik és szeretik, annak pedig méltó sorsot képzelnek el.
Kérdéseiket és észrevételeiket az orokseg@magyarpatriotak.hu címre várjuk. Élvezetes és hasznos barangolást kívánunk!
A szerkesztők csapata