A Dísz tér egyike a Várnegyed legfontosabb közterületeinek: történelme legendás, látképe megnyerő, műemlékekben való gazdagsága pedig hívogatja a turistákat. Északról a polgárváros középkori vonalvezetésű utcái torkollanak belé, míg délről a Honvéd Főparancsnokság hatalmas épületének csonkja zárja le. Keletről a Vízi kapun, nyugatról a Fehérvári kapun át ki- és bejárhatunk a Vár falain.
A Dísz tér látképe a századfordulón
Ez a tér már a középkorban is létezett, akkor az északi részén állott 14. századi gótikus Szent György-templomról Szent György térnek nevezték. Mai épületei számos középkori részletet őriztek meg. Buda visszavívását (1686) követően Fő térnek hívták, mai megnevezése (Dísz tér, németül Parade Platz) a 18. századtól használatos. Nevét onnan kapta, hogy hajdanán itt tartották a katonai díszfelvonulásokat, parádékat.
A Dísz tér korábban hídszerű kapcsolatot töltött be az államigazgatási negyed és a polgárváros között: a tér északi hányada a polgárváros szervesen kapcsolódik, míg déli része már az államigazgatás jeles épületeinek adott helyet – ezek jelentős része mára sajnos megsemmisült, így a tér kissé ambivalens képet nyújt.
A Honvéd főparancsnokság egykor (fent) és 2012-ben (lent)
A tér szép egységet képviselt: az észak felől délre enyhén lejtő térszerkezetnek köszönhetően nem alakult ki konfliktus az orgonasípszerűen növekvő egyemeletes polgárházak és a Honvéd Főparancsnokság hatalmas tömbje között. A városképet egyedül a nyugati térfal déli saroképülete, a háromemeletes Bösinger-féle bérház zavarta, ennek az épületnek a felső emeletét azonban szerencsésen visszabontották – így itt rekonstrukcióra nincs is szükség.
Budapest ostromakor és az azt követő évtizedekben a tér eredeti látképe ugyan megmaradt, ám több emblematikus épületét elveszítette. Ezek közül is leghíresebb a csonkként megmaradt Honvéd Főparancsnokság, amely Kallina Mór tervei szerint épült 1897-ben. A neoreneszánsz stílusú, hatalmas kupolával megkoronázott palota a háborúban csak közepesen sérült meg - ennek ellenére, több lépcsőben visszabontották. Mindössze egy csonk maradt meg belőle, amelyet 2014-ben felújítottak - azóta mementóként emlékeztet az 1944-45-ös eseményekre.
A Dísz tér egykori északi látképe az 1910-ben elbontott Marczibányi-házzal
Szintén említést érdemel az egykori Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztérium és a teret északról lezáró Dísz tér 8. szám alatti egykori Marczibányi-ház, amelyek szinte maradéktalanul elpusztultak. A minisztériumi épületből mindössze lábazati maradványok, valamint egy kapubejárati oszlop maradt meg - ma foghíjként gyógyítatlan sebe a városszövetnek.
Az 1744-48 között épült barokk Batthyány-palota (Dísz tér 3.)
A pápai nunciatúra egykori palotája, sajnos a háború után homlokzatát jellegtelen módon állították helyre - itt dolgozott Angelo Rotta érsek és apostoli nuncius. Belül 13. századi ülőfülkéket tártak fel
A Dísz tér funkcionalitását tekintve elsősorban közösségi tér, másodsorban pedig esztétikai vonzóerővel rendelkező közterület. Korábban piacot is terveztek ide, ám korántsem biztos, hogy ennek a térnek ez volna a legmegfelelőbb funkciója.
Értékes műemlék a tér északi részén található Honvéd-szobor, amely Buda 1849-es visszafoglalásakor elesett szabadságharcosoknak állít emléket. Zala György kiváló szobrászművészünk alkotását 1893-ban adták át. Körülötte rendszeresen tartanak szabadtéri rendezvényeket, megemlékezéseket.
