Korábban a Várhegy Blog is írt arról, hogy a Nemzeti Hauszmann Terv keretében kétmilliárd forintból újjáépítik a Lovardát, amelyet politikai okokból 1954-ben eltüntettek. Az értékes épület a Váron belül, az úgynevezett Csikós-udvarban állt, ahol jelenleg mélygarázs épül. Emiatt el is terjedt a közbeszédben, hogy a födém kisebb teherbíró képessége miatt a Lovardát mégsem az eredeti tervek szerint, hanem könnyűszerkezetes vázzal építenék újjá, s csupán külsejében hasonlítana az eredetire. Szerencsére kiderült, hogy nem így lesz.
L. Simon László miniszterhelyettes a május 11-12-én megtartott kétnapos építészkonferencián a hallgatóság kérdésére válaszolva elmondta, hogy a Lovardát eredeti helyén, hiteles módon fogják helyreállítani. Nemrégiben lezajlottak a már szerkezetkész mélygarázs statikai vizsgálatai, így most már biztos, hogy a műemléket eredeti tervek szerint, a régivel azonos tömegben és szerkezetben építik vissza. Ahogy fogalmazott: "Nem lesz hamisítás."
A miniszterhelyettes azt is elmondta, hogy a Lovarda modern épülettel történő megtoldását, kiegészítését elvetették. A régi-új épület összetett funkciót kapna, amelyben L. Simon szerint helyet kaphatnának lovas rendezvények is. Ez utóbbival - a nyugati példák sikere ellenére - az építész szakma több meghatározó tagja nem ért egyet, ám azt, hogy a Lovarda komplex rendezvényterében fogadások, kiállítások és művészeti vásárok kapjanak helyet, a konferencia felszólalói jó elgondolásnak tartották. Ma már nem közismert dolog, hogy egykor a Lovarda falai között működött a Magyar Királyi Testőrség Spanyol Lovasiskolája.
Az 1937-ben állított Lovas tüzérek c. szoborcsoport, a háborúban súlyosan megsérült, nem állították helyre - a háttérben balra a Lovarda és a Főőrségi épület is jól kivehető. (Kép: Fortepan.hu)
Az 1971-ben méltatlanul lebontott Főőrségi épület és a hozzá kapcsolódó Stöckl-lépcső egyaránt megvalósul még ebben a ciklusban, összesen 3,5 milliárdos költségvetésből. A díszlépcső építése már idén megkezdődne, általa újabb közlekedési kapcsolat jön létre a Vár és a város között, amit a szakma és a civilek egyaránt szorgalmaznak. A vári nevezetességek megközelíthetősége ugyanis nagy mértékben hozzájárul azok sikerességéhez.
Az örökségvédő szakma és közönség bizonyára megnyugvással fogadja ezt a hírt. A Várban ugyanis valódi helyreállításra van szükség, élő rendszer létrehozására, nem kulisszák megépítésére. A sajtó pedig leszokhatna arról a tulajdonságáról, hogy információ hiányában mesével tölti ki az előírt karakterszámot.
