A tavaly nyáron bejelentett Nemzeti Várprogram 2015-2020 harmincegy magyarországi vár felújítását, illetve helyreállítását tartalmazza. A tervezet egyes elemeit térképre vittük, és az alábbi eredmény született.

2018-ig, három ütemben az alábbi várak felújítása kezdődhet meg: elsőként a diósgyőri, az egri, a kisvárdai és a sümegi vár fejlesztése valósul meg. 2017-től a szigetvári, a gyulai, a cseszneki, a tatai és a visegrádi, a mosonmagyaróvári Óvár, Somló vára, a nagyvázsonyi Kinizsi-vár, a szerencsi Rákóczi-vár, Csókakő vára és a várpalotai Thury-vár újulhat meg. Korszerűsítést végeznek - bármit is jelentsen az - a várgesztesi és a simontornyai váron.

A 2017-2018 fordulóján induló harmadik ütem keretében további 14 helyszínen: Ónod, Sirok, Esztergom, Nógrád, Szigliget és Hollókő várainál, valamint a regéci várnál, a sárospataki Rákóczi-várnál, a szögligeti Szádvárnál, Drégelypalánkon Drégely váránál, a kereki Fejérkő váránál, a sárvári Nádasdy-várnál, a döbröntei Szarvaskő váránál, továbbá Gyulakeszin Csobánc váránál valósul meg fejlesztés. Ez összesen 31 vár, ami majdnem az összes a fontosabbak közül, ám egyes helyszínek - mint a pusztuló Vitányvár, a dombóvári Werbőczy-vár vagy éppen Győr - kimaradtak a 25 milliárdos összköltségvetésű programból.

A Nemzeti Várprogram is annak tanúbizonysága, hogy az örökségvédelemben új szemlélet jelent meg, amely immáron nemcsak a civil társadalmat, hanem a közéletet is áthatja. Ennek jelszava: visszatérés a gyökereinkhez, múltunkhoz. A már megkezdődött munkák bizonyítják, hogy mindez a történeti hitelesség sérelme nélkül megvalósítható.